Jász-(Apáthy)-apáti

Ezerháromszázkilencvenegyben települt-e

Vagy előbb is volt már egy kőegyháza középen?

Az írások nem tudatják, csak ez egy s elvesztek

A történelem zűrzavaros útvesztőiben.

Szülőfalu, szülőváros, az ősök bölcsője

S nekem szülőhelyem és szüleim szeretete.

Utódok nélkül, de hála a jó istennek,

Testvérem családjában születtek kisgyermekek.

Hatvanöt évvel ezelőtti ködös november,

Hozott világra engem s Szabarinak születtem

Pál a keresztnevem,-kis termetű jelentésben,

Nagypál Rozália édesanyám kisgyermeke.

Első szülöttként féltve, óva neveltek engem,

Jó szüleim templomában Pálnak kereszteltek.

Mihály (édesapám) jelentése kicsi isten,

Pál nagyapám nevén írtak engem anyakönyvbe.

Ringatták bölcsőm, álmaimra féltőn figyelve,

Édesanyám eres keze mindig dédelgetett.

Kocsis nagyanyám sokszor a bölcsőm mellett ülve,

Mihály, legidősebb Szabari fia szülöttje.

Én voltam, a szegény sorssal akkor nem törődve,

Szülőhelyemen az akkor még egyke gyermeknek.

Jó szüleim dolgoztak, hogy felnevelhessenek s

Megszületett Lacikám, aranyos kis testvérem.

Az anyai nagyapánk, jó szívű Nagypál Elek,

Vigyázta házában a vén kemencét s e közben,

Hogy cseperedtünk, szájába tömte az éveket.

Nagyszüleim ők jó Kocsis nagyanyámmal ketten.

Nagyanyám apai, nagyapám anyai, ketten,

Előbb özvegyülve férjhez ment ő tizenhétben,

Megnősült harmincháromban, mert nem érhették meg

Vérszerintiek, nagyszüleink születésünket.

Ó kegyetlen sors, miért? Fiatalon elmentek,

Anyai nagymamámról nem maradt még fénykép sem.

Apai nagyapám az én rajzomról fényképen

Őrzi, szüleim, (nagy és dédszülők) emlékét.

Itt voltak a kilencvenes évekig énvelem

Jó szüleim, már igencsak idősen, öregen,

Maghaltak, mint szokás szeretve elégedetten

Mentek ősök után, de nem végleg, mert szerettek.

Testvérem, Lacikám négy évvel korábban ment el,

Üres maradt a ház (ez már a harmadik) helye

Jó szüleinknek, faluja, városa ősöknek

S élőknek édesanyám templomában miséznek.

Templom két toronnyal, a Plébánia mellette,

Plébániát tervezte Makovecz Imre, s végre

Városközpont dísze lett a templom és környéke,

Díszítik szobrok s szökőkút a Szent István teret.

A neve: István király park s szerte hírességek:

Vágó Pál és Petőfi, áldozatok és nevek,

Szabari Márton a szépnagyapánk testvérének

Fia, ki 1848-ban a szabadságért áldozatul esett.

Szülő édesanyámnak Nagypál József testvére

Az első világháborúból hiába várták, nem jött meg.

Jó Kocsis nagyanyám hiába várta: testvére

Kocsis Gábor az első háborúban elesett.

Szülőfalu, szülőváros ezzel indult versem,

Jász-Apáthy )Apáti –apáté jelentésben.

Ahogy jó eleinknek a maguk idejében

Helyet adott s nyugalmat ad szép temetőjében.

Szabari Pál

Szeretett volt hozzátartozóim és

Szülőhelyem iránti odaadásom

Terméke ez a vers és a szívemből,

Lelkemből írtam szeretettel.

Jászapáti, 2003január 25.-én.

Szabari Pál